2017. május 31., szerda

Akkor, mint Bezzeg, én is lelövöm a poént az elején

Én kellek, felvettek. Július elsején kezdek.
Holnap fel kell mondanom. 

Az úgy volt/van, hogy nagyon vacak ez a hét.
A munka csupa stresszbajnokság, és még mindig nem a gyerekeken idegesítem fel magam, hanem egy csomó felnőtt, de buta emberen (tisztelet a kivételnek, mert van azért).
Szóval ideggel a gyomromban megyek be minden nap, és úgy is jövök haza. Nyilván az sem sokat segített, hogy bizonytalanságban voltam egészen ma délután 16.09-ig. 
Közben árgus szemekkel figyeltem minden történést a munkahelyen, és képzeletben striguláztam, hogy ez most az elmenés mellett szól, emez meg a maradás mellett. Gyakorlatilag a maradás mellett szóló oldal üresen maradt. Gondolhatjátok akkor...

A mai napra az tette fel a koronát, hogy utaztam a pénzért (ezt havonta két alkalommal kell megtennem, és az egész napomat kilövi, ne kérdezzétek meg, hogy miért kell utazgatni, miért nem lehet utalni, mert senki nem tudott rá elfogadható választ adni), egy furgonban, ahol legalább ötven fok volt, légkondi nuku, úgyhogy órákon keresztül félig lehúzott ablak mellett tépte a fejemet a huzat. De most vagy ez, vagy megfulladunk mind a hatan, mert annyian utaztunk, és a kolléganőmmel olyan szoros közelségben izzadtunk össze, hogy Charlieval úgy nem egyéb tevékenység közben sem. Hát azért na!
Valószínűleg kaptam egy kisebb hőgutát, mert ahogy visszaérkeztünk, enni próbáltam, de gyorsan ki is hánytam mindent. Bingó!
Remegett az egész belsőm, mert olyan szarul voltam, és még zsongta mindenki a hülyeségét, attól féltem, hogy vagy elájulok, vagy megverek valakit, de valami lesz. Végül "csak" hánytam.

Aztán jött a telefon, és legszívesebben máris mondtam volna mindenkinek, hogy én akkor veszem a kalapom hamarosan, de hátrébb fogtam az agarakat, majd holnap délelőtt írásban, megfontoltan, végiggondoltan, ahogy kell.
Nyilván nem lesz könnyű... Mondjuk senki nem ígérte, hogy az lesz. Ez van.  

9 megjegyzés:

  1. akkor hát gratulálok :) és legyen minden jobb ott!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm Martine! Drukkolok neked én is. ;-)

      Törlés
  2. gratulálok Lulu :* jobb lesz, meglásd :)
    és szorítok, hogy amennyire lehet, konfliktusmentes legyen a ma délelőtt (is).
    ez az 50 fokban utazós sztori horror!!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm! :-)
      Ki lehetett bírni. Mármint a felmondást. Azt az utazást nem kívánom senkinek. :-(

      Törlés
  3. Gratulálok, szerintem nagyon jól kezelted ezt az újabb döntési helyzetet és a megpróbáltatásokat! Kívánom, hogy az új hely legyen álmaid munkahelye! :)

    VálaszTörlés